Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség számos hasznos anyagot publikál a munkahelyi stresszről. Ezekből szeretnénk megosztani veletek pár gondolatot és iránymutatót a munkahelyi stresszkezelésre.

Az EU munkavállalóinak kétharmadát érinti a fokozott munkahelyi stressz, amely megbetegedéseket okozhat. Minden ötödik dolgozó stressz okozta és mentális egészségügyi problémákat észlel magán, ezáltal a legfőbb munkahelyi egészségügyi problémává vált.

Stressz hatással van a munkaadóra, hiszen:

• Nő a munkavégzés alól kiesett napok száma.
• Romlik a munkahelyi morál.
• Csökken a teljesítmény.

A munkavállalókra is hatással van:

• Munkahelyi teljesítménye romlik.
• Fizikai és mentális egészségügyi jóllét romlik.
• Emberi kapcsolatokra negatív hatással van.

A munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatokat sikeresen lehet kezelni. Fontos, hogy megértsük mi is a stressz és hogyan lehet hatékonyan kezelni.

Mi is a stressz?

Stressz, az, amivel már nem tudunk megbirkózni

A munkavállaló akkor tapasztalt stresszt, amikor felborul az egyensúly a munkahelyi elvárás és az ezek elvégzéséhez szükséges fizikai vagy mentális teljesítőképességük között. Ilyen lehet akár egyszerűen csak annyi, hogy nincs elég idő egy munkára vagy egy érzelmileg nehezen feldolgozható helyzetbe kerülünk. Habár a stressz pszichés alapú, mégis gyakran okoz fizikai tüneteket.

Stressz és a munkahelyi nyomás nem ugyanaz!

Sokan nem megfelelően használják a stressz szót, és minden munkahelyi kihívásra, elvárásra alkalmazzák, holott ezt nyomásnak hívjuk. Stressz különbözik ettől a nyomástól, ez utóbbi a mindennapi életünk része, amely az élet bármely területéről származhat. Az emberek átlagos mértékű nyomás, kényszer alatt általában jobban teljesítenek. Ennek mértéke egyénenként változik, valakinek több, másoknak kevesebb ilyen kihívásra van szüksége.

Különböző embereknek, különböző megközelítés

A stressz kifejezést mindannyian használjuk, de mást és mást értünk alatta.

Sokak számára a stressz a munkahelyi elvárás, terhelés. Mások számára az a stressz, amely megbetegíti őket (stresszorok hatására). Egyik sem helytelen, csak más fogalmat takar.

Akcióra készen

Amikor fizikai elvárással szembesülünk, a testünk azonnal reagál. Ha futni kell a busz után, a pulzusunk azonnal emelkedni kezd, gyorsabban és mélyebben lélegzünk. Ha meleg van, jobban izzadunk. Azt tudjuk, hogy testünkben milyen reakciók zajlanak le, ha el kell menekülnünk egy veszélyes állat elöl. De arra már nem gondolunk, hogy hasonló jelzések, események zajlanak le a testünkben, amikor mentális „támadás” ér bennünket, például egy szoros időbeosztásnak kell megfelelnünk.

Aktiváció

A stresszre adott reakció káros is lehet. Stressz hatására a testben ugyanolyan hormonok szabadulnak fel, mint az „fuss vagy üss” reakció esetén. A különbség az, hogy ez fizikai kihívás esetén nagyon hasznos, de mentális terhelés esetén testünk nem „használja fel” ezeket a hormonokat.

Terhelés

Általánosságban elmondható, hogy a munkavégzés mértéke, kombinálva annak komplexitásával, adja ki az összeterhelést. Ha egyszerű, kihívások nélküli munkát végzünk, akkor nagyon könnyen teljesítjük, szinte gondolkodás nélkül. Általában a teljesítményünk hatékonyabb, ha nagyobb mértékű a kihívás. Egy komplikáltabb munkafolyamat esetén, több koncentráció, figyelem szükséges, ez gyakran jobb teljesítményt is biztosít. Túl alacsony, vagy túl magas kihívás viszont már rontja a teljesítményt.

Tény, hogy mindannyiunknak szüksége van egy kis nyomásra, terhelésre a munkában. Sokan a szoros határidőket szeretik, ekkor tudnak hatékonyan dolgozni, míg másokat ez megőrjít, ők jó előre szeretnek elkészülni a munkával.

Stressz az, amivel már nehéz megbirkózni

A stressz alatt itt nem a munkahelyi nyomást vagy aktivációt értjük, hanem azt a pontot, ahol a ránk nehezedő elvárás és a rendelkezésünkre álló erőforrás között nincs már meg az egyensúly, vagyis úgy érezzük, nem tudunk már megbirkózni a feladattal. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a pont mindenkinél más és más, ami nekünk meg se kottyan, az másnak komoly problémákat okozhat vagy fordítva. Pontosan ezért kell komolyan odafigyelni az egyének reakciójára és hozzáállására!

Munkával kapcsolatos stressz nem egy betegség

Sokszor mondjuk, hogy szenvedünk a túlzott stressztől, de valójában nem a stressz, hanem annak hatása érint bennünket negatívan. Ezek a hatások befolyásolják, hogy hogyan érzünk, cselekszünk. Van, akik idegesek, depressziósak. Vannak, akik nehezen tudnak koncentrálni, gondolkodni. Néhányan mindig fáradtak, mégsem tudnak pihenni, relaxálni, így még fáradtabbak lesznek. Mások visszafogottabbak lesznek, kevésbé kommunikatívak.

De a stressz megbetegíthet!

A stressz maga nem betegség, de megbetegíthet, hiszen változásokat okoz a testünkben.

Sokakban a szervezet védekezőképességét csökkentik, amely növeli a fertőzésekre, betegségekre való hajlamot. Esetleg nehezebben épülnek fel egy könnyebb lefolyású betegségből is (például nátha, megfázás). A stressz mindenkire másképp fejti ki a hatását.

A stresszt nem csupán a munka okozhatja

Sok esetben a magánéleti problémák miatt érezzük úgy, hogy már nem tudunk megbirkózni a kihívásokkal.

Vannak, akik alkohollal vagy drogokkal próbálnak meg „relaxálni”, de ez a rövidtávú megoldás nem oldja meg a problémát, sőt további fizikai és mentális egészségügyi problémához vezet.

A munkahelyi stressz nem egy olyan dolog, amire szükségünk van. Ha tapasztaljuk, hogy valami nincs rendben, akkor cselekednünk kell!

Stressz rizikó faktorok a munkahelyen

• Túlzott elvárás.
• Személyes kontrol hiánya.
• Nem megfelelő támogatás.
• Nem megfelelő munkahelyi kapcsolatok.
• Szerepkonfliktus vagy átláthatóság hiánya.
• Változások nem megfelelő kezelése.
• Harmadik féltől érkező erőszak.

Munkahelyen kívüli rizikó faktorok

• Munka-magánélet közötti egyensúly.
• Nagyobb magánéleti események (házasság, terhesség stb).
• Személyes és szociális problémák (életkörülmények, alkohol stb).
• Pénzügyek.
• Betegségek.

Hogyan vehetem észre, hogy a jeleket a munkavállalómon?

Nagyon fontos, hogy idejében észrevegyük a jeleket, hiszen minél hosszabban eltartanak, annál több fizikai vagy mentális problémát okozhatnak. Például a folyamatos aggódás miatt nem tud aludni valaki, amely kimeríti a szervezetet és megbetegedés okozhat.

Többféle reakciót láthatunk a kollégánkon, beosztottunkon, ezeket gyűjtöttük össze.

Emocionális reakciók

Érzelmi reakciók lehetnek:

• Ingerlékenység
• Idegesség
• Rossz hangulat
• Visszafogottság
• Fáradtság
• Kollégákkal való problémák

Kognitív reakciók

• Nehéz koncentrálni
• Nehezen emlékszik dolgokra
• Nehéz új dolgokat megtanulni
• Nehéz döntést hozni
• Negatív gondolkodásmód

Viselkedés:

A stressz megváltoztathatja az emberek viselkedését. Némelyik komolytalannak tűnik, de vannak igen komolyak is.

• Idegességet levezető helytelen szokások, mint pl körömrágás
• Egészségtelen megküzdési stratégiák alkalmazásának növelése, mint pl. alkohol, dohányzás, drogok.
• Még visszafogottabbá válás
• Hanyaggá válás
• Nem tudja tartani a határidőket
• Erőszakossá válik

Fizikai és mentális gyengélkedés

A hosszan elhúzódó tünetek csökkentik a természetes védekezőképességet, így gyakran tapasztalható a kollégán:

• Betegen jön dolgozni
• Hosszabb/gyakrabb hiányzások a munkából

Stressz hatása a munkahelyre

Sokféle hatást gyakorol a munkáltatóra is a munkahelyi stressz, hiszen növekednek a költségei, míg csökkent a termelékenység.

• A munkahelyi hiányzások fele köthető a stresszhez.
• A fluktuáció ötöde a stresszhez köthető.

Amikor a munkavállalót negatív környezeti hatások érik, nem elégedett a munkájával, alacsony a morál, nagy a bizonytalanság stb, gyakrabban vált munkahelyet. Ez jelentős plusz kiadást jelent a cégnek: tréningek, kiválasztás, betanítás, sőt, akár a munkafolyamatok lassulása. Egy európai kutatásból kiderült, hogy a munkavállalók 19 %-a jelölte meg a stresszt, mint a munkahelyváltás fő okát.16% a közvetlen felettes támogatásának hiányát, 14% pedig a magas munkaórák számát jelölte meg fő okként. (Forrás: CIPD 2008).

• Stressz miatt termelékenység csökkenése a hiányzás kétszeresébe kerül.

Nem csupán a táppénz okoz kiadást, sőt, ez csupán a költségek harmadát teszi ki. A többi költség abból adódik, hogy a munkavállaló betegen megy be dolgozni, ami jelentősen csökkenti a termelékenységet.

• A munkahelyi stressz ötször annyi balesetet okoz.
• A stressz okozta hiányzások tovább tartanak, mint egyéb tényezők okozta hiányzások.

Mit tehetünk?

Tudatosság növelése: nem mindenki ismeri fel a stressz jeleit, így elsődleges lépés, hogy minden munkavállaló megfelelően informálva legyen. A cég méretétől függően különböző megoldásokat lehet alkalmazni. Hatékonyak a tréningek, stresszel kapcsolatos képzések, de akár írásos stressz anyagok is készülhetnek, amelyből könnyebb a felismerés.

• A stressz közös értelmezése

Legyünk benne biztosak, hogy a munkahelyen mindenki ugyanazt érti a stressz alatt. Ismerjék a munkavállalók a tüneteket, valamint annak egészségi hatásait. Tudassuk a kollégákkal, hogy mit tehetnek és kihez fordulhatnak a stressz csökkentése érdekében.

• Válasszuk a megfelelő megoldást

A cég méretéből, berendezkedéséből adódóan eltérő megoldások segíthetnek. Ezért minden munkahelyre egyénileg érdemes kidolgozni a stressz kezelési gyakorlatot, de érdemes az alábbiakat szem előtt tartani:

• Pszichoszociális kockázatok ugyanannyira fontosak lehetnek, mint a fizikai veszélyek.
• A munkavállalóknak kötelességük csökkenteni ezt a rizikót.
• A stressz kártékony az egészségre és az üzleti életre is.
• Közösen kell dolgozni ennek csökkentésén.

• Jusson el az üzenet mindenkihez

Általánosságban elmondható, hogy a pszichoszociális kockázatokat nehezebb megérteni, kategorizálni. Pl. a zajártalom, vegyszer ártalom sokkal könnyebben megfogható kockázat egy munkahelyen, de ugyanannyira fontos, mint a stressz okozta kockázat. Emiatt lényeges, hogy mindenki tudjon ezekről a kockázatokról: készítsünk szórólapot, tájékoztatót, tartsunk rövid tréningeket vagy csak munkahelyi csoportokat, ahol a résztvevők átbeszélik a stresszt és annak okozóit.

• Nyitottság támogatása

Miután kialakítottunk egy rendszert, ahol jelezni lehet a problémákat, javaslatokat, támogassuk és bátorítsuk a munkavállalókat minél több ötlet kommunikálására. Ezek lehetnek formális vagy informális megbeszélések, de mindig biztosítsunk lehetőséget a munkavállalói visszajelzésre. Mivel mindenkinek más mértékű stressz jelent valódi problémát, így nyitottan álljunk a felvetésekhez.

• Dolgozzunk ki egy stressz irányelvet, policy-t

Ennek az irányelvnek érdemes tartalmaznia, hogy milyen lépéseket teszünk, szerepek, felelősségek és kivitelezés. Kisebb cégeknél nem feltétlenül szükséges írásos dokumentum erre vonatkozóan, de nagyobb cégeknél ez a leghatékonyabb megoldás. A kidolgozás során fontos:

• Minden munkavállaló vagy képviselője legyen bevonva a programba.
• 4 lépéses összefoglaló: tájékoztatás, kockázatok kezelése, egészségfejlesztési terv és egyéni bevonás.
• Szerepek és felelősségek összefoglalása (vezető, beosztott, HR stb.)
• Rendszeres felülvizsgálat, minden oldalról.

Forrás: OSHA EUROPE, e-guide to managing stress and psychosocial risks.